Ebben a bejegyzésben vendégszerzőnk, Varga Judit, a Juditu blog szerzője mutat be néhány barkácstrükköt.
A mosókonyha munkálatai során előkerült néhány olyan praktika, amit talán érdemes alkalmazni, ha nem szeretnénk sok bosszúságot magunknak a barkácsolás során.
Aki esetleg lemaradt volna, a mosókonyha terveiről ITT olvashat, az eddig lezajlott munkálatokról pedig ITT. Folytassuk a sort a polcokkal.
A gázcső miatt ezeket egytől egyig szépen ki kell vágni, de nem mindegy ám, hogy hogyan! Ez tényleg precizitást igényel, mind a mérés, mind pedig a vágás során. Szóval legyünk türelmesek, és mindig kétszer mérjünk és egyszer vágjunk, ahogy a mondás is tartja. Fontos tudni, hogy a dekopír (szúrófűrész) a laminált felületet egyik oldalról mindig "feltépi", cakkos lesz a széle. Mivel a fűrészfogak felfele állnak, így ez a felfele történő mozgásnál következik be, tehát felül, ahol vágunk. Én ezt úgy szoktam valamelyest kiküszöbölni, hogy a jelölést jó erősen ceruzával meghúzom és arra ragasztok maszkolószalagot (esetleg még pluszban a maszkolóra is átrajzolom a jelölést), és így vágom a felületet.
Illetve jó trükk, hogy ha már előre tudjuk, hogy a polcnak az alja vagy a teteje látszik inkább, akkor mindig azon az oldalon vágjunk, ami kevésbé látszik majd, és akkor lesz a másik, látszó oldalon ilyen gyönyörű az eredmény:
Az ívnél türelem, nem szabad erőből nekifeszülni, mert akkor füstölni fog az anyag, mint a gyárkémény!
Nézzük a polctartók kérdését, ami azért okozott egy kis fejtörést. A hagyományos fém konzolos megoldás ugyanis nem játszott, az elektromos kapcsolótábla és a villanyóra környékén azért elég kockázatos lyukakat fúrni nekik, így a 4-ből 3 polchoz ugyanazt a léces megoldást választottam, amivel korábban is rögzítve voltak a régi polclapok. A kibontott ilyen-olyan léceket nem akartam visszarakni, ezért egy régebbi munkámból maradt - a pincében kallódó - lécből vágtam megfelelő méretű új darabokat.
Vágás, lécfúrás, festés, falfúrás, tipli, felrögzítés, nagyjából ezt játszottam el egymás utáni körökben, a konyhámat használva műhelyként...
A festéshez ezúttal is a már jól ismert Poli-Farbe Cellkolor aquat használtam, ami elég gyorsan száradt, így ezzel jól tudtam haladni.
Mint mindig, most is a lézeres szintezőm segítségével állítottam be a polcok vízszintjét (mint a konyhai polcoknál ITT), sőt ebben a projektben egy másik nagyon hasznos eszközt is alkalmaztam, ez pedig nem más, mint a Bosch PMD 10 detektor, ami a falban lévő dolgokat (pl. feszültség alatt álló vezeték, fém, fa) érzékeli, és jelzi! Ennek működéséről ITT találtok egy jó kis videót.
Miután pontosan ki vannak mérve a polctartók illetve a konzolok helyei jöhet a fúrás. Erre is mutatok egy praktikát, amit akkor szoktam alkalmazni, ha egyedül vagyok itthon, és nincs segítségem, pl. aki tartaná a porszívót a lyuk alá, vagy akinek én tarthatnám a porszívót, amíg falat fúr, haha. Szóval lyukfúrás egyedül koszmentesen:
Fogok egy fóliát, aminek az alját öblösen visszahajtom, hogy a téglapor ebben gyűljön, a tetejét pedig maszkolószalaggal rögzítem a fúrandó lyukak alatt. Igazából egy elég széles szájú szemeteszsák is jó erre, a lényeg, hogy a fúrás során keletkező por ne a falon peregjen le a földig. Ez a fotó egyébként pont a legalsó polc fúrásánál készült, ahol meg oldalra nem lehetett lyukat fúrni a konnektor miatt, úgyhogy ide konzol került, amit jóval egyszerűbb rögzíteni, mint léceket szabdalni, festeni, furkálni...
Nézzünk egy másik területet arra az esetre, ha nem új, hanem régi ajtótokkal van dolgunk, ami ráadásul nem túl esztétikus formában találkozik a padlóval:
Ez mostanra új formát öltött:
Így talán még jobban látszik a változás mértéke:
Magát a tokot a hibás részeken megcsiszoltam és egybecsiszoltam a még jónak mondható részekkel. Majd Mestertapasszal javítottam (aztán megint csiszoltam), a fal és a tok találkozásánál pedig szilikon tömítőt alkalmaztam. Alapozás és festés után (Poli-Farbe Cellkolor Aqua alapozó + selyemfényű zománc) vékony ecsetet és a padló színéhez nagyjából passzoló akrilfestéket is használtam, amit ronggyal egy picit a fugába is beledörzsöltem. Ez a "trükk" nem új nálam, korábban festettem már át akrilfestékkel fugát fürdőszobában is, remekül működik a dolog, és bírja a strapát (pl. a felmosást, ráfröccsenő vizet).
Most már tényleg a célegyenesben vagyok a végeredményt is mutatom nemsokára, hisz tudom, hogy már ki vagytok rá éhezve!
