A legutóbbi írásunkban a kerti tűzrakóhely alapozásáról volt szó, ma ezt a témát folytatjuk. A mai bejegyzésben azzal foglalkozunk, hogy az elkészült alapra milyen módon lehet ráépíteni, és hogy egyáltalán milyen anyagokat érdemes használni.
A peremek felállítása már nem igényel komoly felkészülést, ízlés dolga, hogy ki milyen tűzrakóhelyet tud elképzelni a kertjében. Mielőtt azonban bárkit is elragadna az alkotási vágy, azt javasoljuk, hogy gondolja végig, mi lehet a reális cél. Azokat, akiknek nincsen tapasztalatuk ezen a területen, mindenképpen arra bíztatjuk, hogy először kezdjék egy klasszikus köralakkal. Inkább legyen egyszerű, de szép a végeredmény, mintsem látványos, de hibásan összeállított.
Alapanyagok:
A legkezelhetőbb építőanyag a tégla egy kis habarccsal összeragasztva, persze különböző köveket is lehet használni, de akkor a forma megbonyolíthatja az építést. Mi itt most a tégláról fogunk beszélni. Minél kisebb téglára esik a választás, annál könnyebben és pontosabban lehet kialakítani a tűzrakó ívét. Ez különösen akkor igaz, ha a sugár is kicsi. Mi a kisméretű tömör téglát ajánljuk. Ezen kívül a habarcsra lesz még szükség, illetve a felvitelhez egy simítóra. Ha ezek megvannak, kezdődhet a munka.
Előkészület:
Ahhoz, hogy a tűzrakóhely formája szabályos legyen, valószínűleg kevés lesz a szemmérték, de egy kis spárgával és egy krétával könnyen kimérhető egy pontos kör. A középpontot kell csak kiválasztani, ott rögzíteni a madzag egyik végét, és a másik végére felkötni a krétát. Így pontosan megadhatjuk a sugarat, ami szintén segíthet a tervezésben. Miután megvan a kör, a habarcs kikeverése következik. A legtöbb esetben, főleg, ha kisebb munkákról van szó érdemes olyan habarcsot vásárolni, ami előre össze van keverve, és csak egy kis vizet kell hozzáadni. Ez valamivel drágább, mintha házilag keverné ki valaki, nagyobb munkák esetében már nem feltétlenül érdemes ezt a megoldást választani. Egy rész cementre, egy rész homokra, 6 rész oltott mészre és egy kevés vízre van szükség a klasszikus habarcs kikeveréséhez, ha esetleg valaki maga szeretné elkészíteni ezt is.
Építés:
A krétával berajzolt ívet követve a kikevert habarccsal a téglákat a földhöz, majd egymáshoz ragasztgatva készül el a végleges forma. A téglákat hosszában, és keresztben is lehet rakni, itt jön a képbe a méretük. A kisebb téglákkal, akkor is nagyon szép ívet lehet készíteni, ha hosszában teszik őket egymás mellé. Szintenként érdemes rakni őket, egyiket a másikra, így jól követhetőek a körök, könnyebben tartható a szabályosság. A habarcs kötési ideje, amennyiben nincsen benne kötésgyorsító adalék, nagyjából három hét. Ha valaki olyan időben fog neki az építésnek, amikor hideg van, és fennáll a fagyveszély lehetősége, érdemes még fagyálló vizet is adni a keverékhez. Amennyiben kimondottan bográcsozáshoz készül a tűzrakóhely, érdemes egy kicsit magasabbra és szűkebbre tervezni a kürtőt, mint akkor, ha nyársas sütögetésekre szánja valaki. Mivel az égéshez oxigénre van szükség, a szűkebb, bográcsozós tűzrakó oldalára érdemes betervezni egy lyukat, hogy akkor is tökéletesen működjön, ha a tetejét majdnem teljesen eltakarja a bogrács.
Tavaszi elfoglaltságnak remek családi program lehet, nem csak a sütögetés, de a tűzrakó megépítése is. Ez olyasmi, amibe nyugodtan belevághat akárki, nem igényel szakembert, csak türelmet és odafigyelést. Amennyiben valaki kedvet kapott, minden szükséges felszerelést és alapanyagot megtalál a Praktiker webshopjában is.
