A Napból érkező energia hasznosításának két fő módját ismerjük, a passzív és az aktív energiatermelést. Ha passzív hasznosításról beszélünk, akkor elsősorban az épület tájolása és a felhasznált építőanyagok a meghatározóak. Ilyenkor az üvegházhatást használjuk ki hőtermelésre.
Alapjában véve passzív napenergia-hasznosító minden olyan épület, amely környezeti adottságai, építészeti kialakítása következtében képes használni a Nap sugárzását, mint energiaforrást. A passzív napenergia-hasznosítás főként az átmeneti időszakokban működik, vagyis akkor, mikor a külső hőmérséklet miatt az épületen már/még hőveszteség keletkezik, de a napsugárzás még/már jelentős.
Az aktív energiatermelésnek két módja van. Első módszer, hogy a napenergiát hőenergiává alakítjuk. A jellegzetes napenergia hasznosító épületeken nagy üvegfelületek néznek déli irányba, melyeket estére hőszigetelő táblákkal fednek. Az üvegezésen keresztül a fény vastag, nagy hőtároló képességű padlóra és falakra esik, melyek külső felületei szintén hőszigeteltek, így hosszú időn át képesek tárolni az elnyelt hőt. A hőenergia gyűjtése és tárolása főképp napkollektorokkal történik. Ez az a berendezés, ami elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek.
A másik módszerrel - az ún. fotovoltaikus eszköz (PV), vagyis napelem segítségével - a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítjuk.
A napenergia legnagyobb előnyei
- tulajdonképpen „ingyen” van az energia, ha a hasznosító szerkezet már elkészült
- nincs függőség (például beszállítótól)
- környezetkímélő
- bárki számára elérhető
- minimálisak a felhasználási költségek
A napenergia legnagyobb hátrányai
- nehezen lehet vele előre tervezni
- szezonális a megoszlása
- és nem utolsó sorban a beruházása komoly befektetéssel jár
(via)