Ebben a bejegyzésben vendégszerzőnk, Varga Judit, a Juditu blog szerzője mutatja meg, hogyan lehet látványosan felújítani egy mellékhelyiséget. 2. rész.
Olyan kicsi ez a helyiség, és úgy tűnik nincs is vele sok tennivaló, de azért a sok apró feladathoz - és persze a jó munkához, mint tudjuk - idő kell. Lássuk, hol tartok most!
Elsőként a wc csészén éktelenkedő, mm-es darabokban foszladozó matricával kezdtem a dolgot. Fogtam egy festékkaparót, és egyszerűen lekapirgáltam, így még csak oldószerre sem volt szükségem.
Ezt követően lekerült a wc tartály. Ehhez először elzártam a vízcsapot, majd kiürítettem a tartályt, lecsavartam a csatlakozásokat, és egyszerűen leemeltem a tartályt a műanyag tartósínről, amit aztán lecsavaroztam.
Mielőtt nekiálltam volna teljesen tisztára sikálni a csempét, megcsiszoltam a csöveket. Nem csiszoltam le róluk teljesen a festéket, elsősorban a pergő részeket és a korábban rácseppent falfestéket, csemperagasztót és fugát távolítottam el, hogy ne legyen rücskös a felület.
Deltacsiszolóval és kézi csiszolószivaccsal dolgoztam attól függően, hogy mennyire volt makacs a szennyeződés, vagy mennyire lehetett hozzáférni.
Miután ezzel is megvoltam, következett a csempesikálás (hisz a csempét terveim szerint festeni fogom, ugyebár). Igazából ez nem különösebben nagyobb művelet, mint egy átlagos takarítás során letisztítani a csempét, a lényeg, hogy a felület tökéletesen zsír- és pormentes legyen, amihez én súrolószert használtam. Ilyenkor érdemes arra figyelni, hogy a végén súrolószer se maradjon a csempén, tehát súrolás után érdemes többször áttörölni a felületet nedves ronggyal.
A wc mögött a járólapon és a csempén is volt egy nem annyira látszódó, ugyanakkor masszív vízköves réteg, ezt valószínűleg egy korábbi szivárgás/csepegés okozta. Az ecet egy részét leszedte, de a biztonság kedvéért még nekiszaladtam vízkőoldóval és a végén a felületet egy érdes - kifejezetten erre a célra használatos - törlőkendővel is áttöröltem.
Végre jöhetett a maszkolás! A maszkolószalagból vastag típust vettem és mindent szépen kitakartam vele. Ez persze időigényes, de tényleg nem szabad megspórolni, mert nagyon sok későbbi bosszúságtól kíméljük meg magunkat.
A fűtéscsövek hátuljára is került 1-1 csík, hogy a hengerrel ne kenjem össze őket. A padlót és a vízcsöveket is letakartam.
Ezután jöhetett végre az alapozás! Van, aki a Harzora esküszik, nekem évek óta az Otex vált be, így most is ezt használtam. Jó tanácsom, hogy a fugákat NE fessétek le előre kis ecsettel, ugyanis ilyenkor a csempére is kerül festék, ráadásul nem egyenletesen, és púpos, vastagabb réteg fog itt keletkezni a későbbi festés során. Ez a minőségét nem befolyásolja, de ha úgy esik rá a fény bizony csúnyán látszódhat.
Az én módszerem, hogy a szivacshengert a festés során a fugáknál élére állítom, belehúzom (kvázi beledörzsölöm) a festéket, majd a következő mozdulattal, már hengerelve az egész felületet, el is oszlatom rajta a festéket. És ezt a mozdulatsort alkalmazom végig a festés során.
Így érhető el, hogy a fugák is szépen fedve legyenek és közben a festésünk is egyenletes legyen.
Ecsetes megoldást csak azokon a helyeken javaslok, ahol nem férünk hozzá rendesen a csempéhez (pl. sarkoknál), de itt sem az előre "sjándolást" ajánlom, inkább menet közben fessük az adott részt, majd hengerrel haladjunk tovább. Általában célszerű felülről lefelé haladni, ugyanis a festék lefelé fröccsenhet, folyhat, amit a lefelé haladás közben könnyen el tudunk oszlatni, felfelé haladva azonban a már festett felületeten nehezebben is vesszük észre, illetve javító mozdulatok esetén az éppen száradó réteg foltos/rücskös lehet.
Röpke három óra alatt egyébként meg is száradt az első réteg, de a következő alapozó réteggel még vártam jópár órát. Alap esetben általában elég az egy réteg, de ha sötét a felület, vagy egészen világos fedőfestéket fogunk használni, akkor érdemes két alapozóréteget is felvinni.
A második réteggel már egészen szép lett az eredmény, de erre még mindig fel fogok kenni két réteg fehér fedőfestéket is.
Mondjuk most látom, hogy a flexibilis csövet akár le is vehettem volna, na mindegy. Az mondjuk kevésbé zavart festés közben, mint a wc csésze és a fűtéscső, amiktől alig fértem a felülethez...
Egyelőre itt tartok, a további festést és a csempe mintázását (amiben még mindig bizonytalan vagyok) egy következő bejegyzésben mutatom meg Nektek.
