Ebben a bejegyzésben vendégszerzőnk, Varga Judit, a Juditu blog kreatív szerzője mutatja meg nekünk, milyen szerszámokkal dolgozik, illetve hogyan tárolja őket.
Úgy gondoltam, hasznos lenne egy olyan bejegyzés, amiben megmutatom, hogy milyen eszközöket és szerszámokat érdemes tartani a lakásban zajló kisebb és nagyobb munkálatokra. Sőt, arra is adok tippet, hogy ezeket miképpen lehet hasznosan, jól átláthatóan tárolni.
Nyilvánvalóan ezeknek az eszközöknek kell egy megfelelő hely (pl. a pincében, garázsban, sufniban), de ha másra nincs is lehetőségünk, próbáljunk legalább a lakáson belül egy szekrény polcain vagy fiókokban helyet szorítani ennek. Tudom-tudom, a pakolóhelyből mindig kevés áll rendelkezésre, de tapasztalatból mondom, hogy a megfelelően tárolt, jól átlátható eszközökkel bármilyen otthoni kisebb-nagyobb barkácsmunkát el tudunk végezni egy kép felhelyezésétől kezdve, egy polc beszabásán át, akár a festésig.
Régen volt egy nagy hordozható barkácsládám, de a súlya miatt nem igazán volt praktikus, és amúgy sem vittem sehova. A mindenféle eszközeimet pedig papírdobozokban tartottam, amik sajnos idővel tönkremennek, és nem is annyira masszívak. Így a barkácsládát és a papír tárolókat műanyag, fedeles tárolódobozokra cseréltem, amikben csoportosítva, rendszerezve tárolom a dolgokat.
Van egy dobozom, amiben csak a festéshez szükséges eszközök kaptak helyet, mint pl. a különféle méretű és fajtájú ecsetek, illetve a szőrös- és szivacshengerek. Ezeket használom a legtöbb alkalommal, így a tartalma folyamatosan cserélődik, frissül, amikor már elnyűttem egy-egy darabját. Az előszoba felújításánál (ITT), a nappaliban történő munkálatoknál (ITT), és a bejárati ajtómnál (ITT) is nagy segítségemre voltak. Egy másik dobozban tartom a csavarokat, szögeket, tipliket, alátéteket, imbuszkulcsokat, ilyen-olyan apróbb elemeket. Ezekhez nagyon praktikus, átlátszó szortimenter dobozok kaphatók, többféle belső kiosztással.
Egy újabb dobozban vannak a szorítók, valamint a különféle méretű maszkolószalagok, a csiszolókockák, a “tapaszok” (fatapasz, glett) és a szerelési ragasztó, amivel sok esetben nagyon jól helyettesíti a csavart. A kalapács, spakli, fogó, tolómérő, stb. is kapott egy külön dobozt, valamint a kisebb fogók, csipeszek, és különféle csavarhúzók is egy csoportba kerültek.
A munkavédelmi eszközöknek (kesztyű, szemüveg, maszk, fólia) szintén kineveztem egy külön tárolót.
Gépekből szerintem a legfontosabb, hogy legyen egy jó fúrógépünk (panel esetén egy megfelelő teljesítmányű fúrókalapács is kellhet a falakhoz, ami egy drágább beruházás, de amúgy nagyon megéri hosszútávon), és egy megbízható csavarbehajtónk. Ez a kettő gép egy csomó minden rögzítésére alkalmas, jól jön bútorszerelésnél is, nekem évek óta tesznek jó szolgálatot.
Persze, egy akkus fúró/csavarozóval is jól járunk, ami kettő az egyben. A kis csip-csup csavarozásokhoz kifejezetten nőknek ajánlom a Bosch IXO-t, irtó cuki, kényelmes, és olyan helyekre is be lehet vele férni, ahová mondjuk a nagy csavarbehajtóval nem.
Nekem még van egy szúrófűrészem, a faanyagok méretre vágásához, és egy multifunkciós csiszológépem is, aminek deltafejes kialakítása tökéletesen bevált a kisebb munkálatokhoz (pl. egy levágott fenyődeszka széleinek finom eldolgozásához, vagy éppen a kopott festékréteg eltávolításához egy kisbútorról). A gépekhez szükséges fúrószárakat, bitfejeket, fűrészlapokat, sosem külön, hanem mindig az adott gép dobozában tárolom, mert ezekre mindig együtt van szükség, és emiatt célszerűbb egy helyen tartani őket.
Az egyik legjobb gépem a kapocsbelövőm, ezzel már nagyon sok dolgot kárpitoztam át, hogy csak néhányat említsek: ágyvéget (ITT és ITT), puffot (ITT és ITT) és fotelt ITT. Vízmértékem nincsen (még), de a lézeres szintezőm nagyon jó szolgálatot tesz, akár polc rögzítésről, akár kép felhelyezésről van szó. Az új gardróbhelyiségemnél is ezt használtam, ITT.
Nos, most már csak a megfelelő helyre kell mindezt szépen bepakolni, de erről, majd egy következő bejegyzésben írok.