48 óra száradási idő…

2018. június 20. 19:31

Ebben a bejegyzésben vendégszerzőnk, Varga Judit, a Juditu blog szerzője mutatja meg, hogyan vette fel a kesztyűt egy régi nyílászáróval. 

Mint tudjátok, az erkélyem beépített, a félig-meddig nyitható ablakok fém keretei pedig barna színűek. Masszív, bombabiztos lakatosmunka van mögötte, amivel talán nem is lenne bajom, ha eredetileg jól ki lett volna találva...

_dsc0980.jpg

Sajnos azonban a megoldás több sebből vérzik. Három osztás van az ablakon, abból mindössze egy nyitható, az is a rossz irányba.

img_20170213_145222_1.jpg

Rányílik ugyanis a másik, billenthető ablakra... ami meg csak fém pálcával támasztható ki. Az ablak szigetelése nem túl esztétikus, átlátszó szilikon tömítővel van megoldva... A nyíló ablak pereme túl közel van a karnishoz, pár görgőt már sikerült kinyírnom nyitáskor.

_dsc0865_1.jpg

Nyilván a legésszerűbb megoldás az lenne, ha az egészet kirobbantanám, és szép új, megfelelő irányba (vagy akár teljes szélességben) nyíló fa ablakokat tennék be. De ez meglehetősen zsebbenyúlós dolog, így átmeneti megoldásként egyelőre a barna színtől próbáltam megszabadulni.

_dsc0979.jpg

Természetesen a legszebb a hófehér megoldás lenne, csakhogy a szilikon alatt több helyen is ott a sötét szín, a szilikon meg nem festhető (ez az átlátszó típus legalábbis nem), magát a gumis szilikont visszaszedni meg nem tudtam. Úgyhogy vettem egy fekete, selyemfényű, oldószeres zománcfestéket (fémre, fára való, kül- és beltéren egyaránt alkalmazható), amivel egy picit frissíteni tudom az egész ablakszerkezet megjelenését.

_dsc0976.jpg

Ez is Poli-Farbe termék, amiket ugyebár nagyon szeretek, és rendszeresen használok is (ITT, ITT és ITT találhatók hozzá bejegyzések a blogon), de ezzel a Stabil nevűvel a Praktiker festékosztályán találkoztam először. Amikor megláttam, hogy 48 óra a száradási ideje, akkor dobtam egy hátast, de sejtettem, hogy valószínűleg egy nagyon masszív, tartós és időtálló festékről van szó.

_dsc0981.jpg

Kellemes meglepetésként ért viszont, hogy mindössze egyetlen rétegben gyönyörűen, foltmentesen fedte be a fém kereteket. A fotón is elég jól látható a fedés.

_dsc0983.jpg

Egészen kisméretű, vékonyszálú, de sűrű lapos ecsettel dolgoztam, ezzel nem csak a kereteket lehet szépen átfesteni, de a fal és a keret találkozását maszkolószalag segítsége nélkül is precízen meg lehet húzni.

_dsc0982.jpg

Festéskor és még száradás közben is a felület magasfényű, a végleges selyemfényű megjelenést két hét(!) után nyeri el. Két napig tényleg nem szabad hozzáérni, mert ott marad az ujjlenyomat.

_dsc0605.jpg

Az új karnissal és a fehér függönnyel (amik egyébként remek árnyékolók a reggel/ délelőtt betűző napsugarak esetén), a fekete sem annyira tolakodó, pláne, hogy teljes egészében nem is látom, és van 1-2 apró fekete, de legalábbis sötét dolog az erkélyen, amihez passzol.

_dsc0603.jpg

Például a sötétszürke kaspók és a nagy kaktusz alsó tálkája, amit ITT fújtam le feketére.

_csc0567.jpg

De még a kaspó mögött futó vékony fekete dekortapasszal is jól összejön, ami egyébként a lábazati csempét és a festett falat hivatott elválasztani.

_dsc0935.jpg

Egyszerűen csak felragasztottam, ugyanúgy, ahogy az előszobai ajtóknál.

_dsc0744.jpg

Egyébként így megnézve az előszobai fotót, annak stílusa egészen jól visszaköszön az erkélyen ezzel a feketével. Az előző lakásomban a fekete egyáltalán nem volt jellemző, most viszont kiegészítőként szeretem alkalmazni a fehér és a púder mellé.

kisebb-1608.jpg

_dsc0965.jpg

Szóval, konklúzióként azt kell mondanom, hogy a (feketére) festős kényszermegoldás a végén egész jól sült el.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://praktiker.blog.hu/api/trackback/id/tr7214061119

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.