Így lesz a régi beépített szekrényből stílusos tároló

2018. január 19. 15:12

Ebben a bejegyzésben vendégszerzőnk, Varga Judit, a Juditu blog kreatív szerzője mutatja meg nekünk lépésről-lépésre, hogyan készül az a szekrény, ahol legfontosabb szerszámait, kellékeit tárolja majd. 

Legutóbb arról írtam, hogy a barkácseszközeimet miként tárolom, és azt is megmutattam, hogy a lakás mely pontján fogom őket elhelyezni. Ehhez azonban ki kellett bontanom egy szekrényt, ami sokkal több meglepetést tartogatott, mint vártam.

_dsc0182.jpg

Aki esetleg lemaradt volna az eddigi történésekről, az ITT és ITT elolvashatja. Tehát a kiinduló pont ez a beépített szekrény volt:

_dsc0166_nyilas.jpg

Maga a kibontás tulajdonképpen nem volt nehéz, sőt hangos és hosszú folyamat sem. Az elemeket levittem a pincébe, ott fognak várakozni a tavaszi lomtalanításig. Csak néhány csavar makacskodott, amiknek a fején vastagon állt több réteg zománcfesték, így ezekkel valamivel több dolgom akadt.

_dsc0168.jpg

A szekrényajtókat tartó lécek mögött több helyen is omlott a vakolat (hurrá), főleg az ajtókereteknél, alig győztem kikapirgálni a mozgó darabokat. Itt már nagyon úgy festett a dolog, hogy ez nem 1-2 napig tartó munkafolyamat lesz.

_dsc0174.jpg

Muszáj volt többféle eszközt is használnom, hogy az összes falhibát feltárjam...

_dsc0180.jpg

Voltak tiplik, amik viszonylag könnyen kijöttek a félig kihajtott csavarral együtt, de azért ebből is akadtak nagyon ragaszkodó darabok.

_dsc0169.jpg

Semmiképpen nem akartam őket a falban hagyni, mert egyrészről nem lehet miattuk szépen glettelni a lyukat, másrészről a későbbiek folyamán, ha újabb lyukat akarnék fúrni bárhol a falon, előfordulhat, hogy egy műanyag tiplit darálok be... Ezért inkább eltávolítottam őket mindenhonnan.

_dsc0176.jpg

A kibontás során találtam két vezetéket is: minden bizonnyal régen vonalas telefon volt ide bekötve. Ezt szépen kiiktattam a rendszerből, de mielőtt elcsíptem volna meggyőződtem arról, hogy véletlenül sincs köze a kaputelefonomhoz.

_dsc0184.jpg

_dsc0185.jpg

Az ajtófélfáról is bőven volt mit eltávolítani, több helyen darabokban vált le a festék, aminek a nagyját spaklival kapargattam le, majd csiszolóval orvosoltam a problémát.

_dsc0177.jpg

Először 80-as, majd 120-as papírral csiszoltam és védőszemüvegben. Ez még úgy is rengeteg porral járt, hogy nem csiszoltam vissza fáig mindenhol a festéket (abba valószínűleg beleőszültem volna), hanem csak a pergő részeket dolgoztam össze az ép felülettel.

_dsc0193.jpg

Az ilyenkor keletkező nagyon finom port előbb mindig összesöpröm, és csak ezt követően jön a porszívózás, felmosás.

_dsc0188.jpg

Alapos portalanítás után a falon javítandó részeket vízzel bespricceltem. Ez azért jó, mert így jobban tapad a felületen a felvitt anyag. A tiplik helyén maradt lyukak esetén tubusos glettet használtam, ezt több körben nyomtam a résbe, hogy teljesen kitöltse. A nagyobb falfelületek javítására por alapú glettelőgipszet kevertem, ezt már korábban is használtam a kibontott átjáró glettelésénél, ITT.

_dsc0191.jpg

Az ajtófélfa sérüléseit (lyukak, repedések) mestertapasszal és kiméretű spaklival javítottam.

_dsc0194.JPG

Miután minden javított rész megszáradt újból csiszolás következett (és sok por), majd ismét alapos portalanítás. Végül a fal és a javított fa keret találkozásánál festhető tömítőt vetettem be, amit kinyomópisztoly segítségével lehet használni.

Őszintén szólva, amikor kitaláltam ezt a szekrény projektet, nem gondoltam, hogy ilyen pepecselős lesz és ennyi kosszal fog járni. Mindenesetre a nehezén túl vagyok, most már "csak" a festés vár rám és a polcok behelyezése.

_dsc0196.JPG

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://praktiker.blog.hu/api/trackback/id/tr2713588419

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.