Ebben a bejegyzésben vendégszerzőnk, Kiszel Péter kertészmérnök, az ELTE Füvészkert főkertésze mondja el nekünk, hogyan érdemes az erkélyen kertészkedni.
fotó: Ambrus Marcsi
Szeretnénk haszonnövényeket, zöldségeket termeszteni, de nincs kertünk? Semmi gond, hiszen ehhez egy balkon is elég! Most elárulom, - lépésről lépésre, - hogyan, és mivel érdemes kísérletezni.
Első reakciónk könnyen az lehet, hogy meghátrálunk a feladattól, hiszen ha paradicsomra, burgonyára, vagy paprikára gondolunk, rögtön hatalmas növények jelennek meg előttünk a kertben. Pedig ma már szinte bármi lehetséges kis területen is!
Válasszunk strapabíró fajtákat!
A haszonnövényeknek, ha megvannak az alapvető feltételek, azaz tudunk kellő mennyiségű földet, fényt és vizet biztosítani számukra, máris megfelelő a hely – akár a balkonon is. Persze, nem mindegyiknek! Az utóbbi időben sok nemesítő dolgozott azon, hogy balkonos nevelésre alkalmas fajtákat fejlesszen ki a legdivatosabb haszonnövényekből. Ez nem egy újabb marketingfogás, ezek a fajták valóban lassabban nőnek, kisebbek, jobban viselik a melegebb levegőt. Ha balkonveteményesben gondolkodunk, ne válasszunk olyan fajtát, amely intenzíven és nagyra nő, vagy óriási gyökérzetet nevel, mert annak a talajszükségletét, edényét úgysem tudjuk elhelyezni. Persze, kísérletezhetünk saját magokkal, de ha elmarad a siker, ne keseredjünk el, mert nem biztos, hogy a mi hibánk. Nem minden balkon alkalmas mindenféle növény számára! Sokat számít a kitettség, a tűző napos órák száma, és még a házfal színe is, hiszen egy sötétebb fal jobban felforrósodik.
Edényválasztási kalauz
Ha már tudjuk, milyen növényeket szeretnénk vetni vagy palántázni, ideje kiválasztani az edényeket, cserepeket. A kis gyökértömeget nevelő növények, mint például a retek, vagy a hagyma, nem igényelnek mély ládát. Ha az alapterület engedi, akár gyümölcsös rekeszt is használhatunk, mindössze ki kell bélelnünk felszívató vászonnal, vagy valamilyen vízáteresztő anyaggal az alját és oldalát, hogy a földet ne mossa ki a víz. A hosszabb tenyészidejű haszonnövények általában nagyobb gyökérzetet nevelnek, így számukra mélyebb, nagyobb edényeket válasszunk. Néha túlzásnak tűnhet, hogy egy kis palántát méreteihez képest hatalmas edénybe ültetünk, de mindig gondoljunk arra, hogy nyár végére mekkora lesz. A nagy edényben sok termőföld elfér, amiben több a tápanyag is, jobban tartja a vizet, azaz a kánikulában nehezebben szárad ki, nagyobb a súlya, így a szélviharban, ami a balkonon fokozott veszélyt rejt, nem borul fel. Az olyan haszonnövények számára, mint például a hagyományos, lila, vagy sárga burgonya, azért szükséges nagy edény, mert a termésük is a föld alatt fejlődik, tehát fokozottan kell nekik a hely. A paradicsomnak pedig, bármennyire törpe a fajta, karóra lesz szüksége, amit szintén csak mély cserépbe tudunk megfelelően rögzíteni, leszúrni.
Fontos a jó minőségű termőföld
Ami a talajt illeti: jó vízáteresztő képességű, morzsalékos, laza földet válasszunk, nagyjából semleges kémhatással. A legtöbb kapható földkeverék tőzeg alapú, ami nem rossz, de megvan az a veszélye, hogy hamar kimerül a tápanyagkészlete, és ha kiszárad, nehéz újranedvesíteni. Érdemes összekeverni jó minőségű kerti földdel, vagy komposzttal. Ezeknek is megvan a hátulütője: ha fertőzöttek, oda a termés. Igazán jó talajt találni nehéz, de ne feledjük, ha van, vagy lenne kertünk, annak a földje is rejt veszélyeket, így nem vagyunk hátrányban.
Vessünk, palántázzunk!
Ha minden kellék együtt van, kezdődhet a vetés, vagy palántázás. A hagyma, retek, sárgarépa, petrezselyem, zeller, burgonya, kömény, kapor, és bab helyrevethető, a ládába, cserépbe, de némelyekből vásárolhatunk palántát is, amivel egy kis időt takaríthatunk meg. A paradicsom, paprika, chili, bazsalikom ráadásul kizárólag palántáról nevelhető, mert igen melegigényes növények. A magvetést a papíron jelzett időpontban, mélységben végezzük, különben nem lesz belőle semmi. A palántázásnál pedig az ültetési mélységre ügyeljünk, nehogy mélyebbre kerüljenek a palánták, mint a cserépben voltak, különben berohadnak. Mindkét művelet után alaposan öntözzük meg a földet, majd ezt követően csak akkor, ha már szikkad a talaj. Soha ne hagyjunk meglankadni semmilyen növényt, mert az legyengül, stressz éri, és utána hamar tönkremehet.
Óvatosan a vegyszerekkel!
Nyáron figyeljünk az öntözésre, mert lehetséges, hogy a gyökerekkel erősen átszőtt talaj reggel és este is igényli a vizet. A magasabb növényeket karózzuk ki akár egy hurkapálcikához, hogy egy erősebb szél ki ne törje őket. Tápoldatozzunk rendszeresen, de soha ne használjunk növényvédőszerrel kombinált tápoldatot, sőt, próbáljunk meg a növényvédőszer-mentességre törekedni. A tetű még vízzel lemosható, a gyapjastetű ecsetes vattával vagy fültisztítóval eltávolítva kordában tartható, de ha valamelyik levélen gyanús foltosodás indul meg, azt inkább csípjük le. Vannak ugyan olyan szerek, melyek biotermesztésben is engedélyezettek, nem mérgeznek minket, de a terasz kövét, korlátját, vagy a házfalat elszínezhetik – itt elsősorban a réztartalmú szerekre gondolok. Az erősen napsütéses teraszok, balkonok növényei fölé a kánikula hónapjaiban érdemes árnyékolót tennünk, mert a túl sok napfényben megéghetnek a növényeink. Erre egy réteg raschel-háló vagy egy bambuszroló is megfelel.
Kísérletezzünk bátran!
Mindenképpen érdemes kipróbálni a balkonkertészkedést, mert ha van rá helyünk, csak előnyünk származhat belőle, hiszen rengeteg tapasztalattal gazdagodhatunk, minimális anyagi ráfordítást igényel, és gyermekeinknek is taníthatunk egyet, s mást. A saját termés ízéről nem is beszélve.
